Sok magyar család él ma is olyan ingatlanban, amelyet a nyolcvanas, esetleg a kilencvenes években építettek. Ezek a házak a maguk korában korszerűnek számítottak, ma viszont az energiaszámlák láttán sokan érzik, hogy valami változtatásra szorul. Egy tipikus, 80-as években épült magyar családi ház energetikai besorolása legtöbbször „F” vagy „G” kategória, ez energiafogyasztásban több mint tízszeres különbséget jelent egy korszerű „A+” házhoz képest. A jó hír, hogy a különbség áthidalható.
Az „A+” szint elérése nem csupán esztétikai kérdés, az évtized végéig hazai és uniós szabályozás is egyre határozottabban megköveteli a korszerűsítést. Aki időben lép, nemcsak pénzt spórol, de értékesebb, eladhatóbb otthont is kap.
Mitől „F” egy ház és mitől lesz belőle „A+”?
Az energetikai besorolás azt mutatja meg, hogy egy épület évente mennyi primer energiát használ négyzetméterenként. Egy szigeteletlen, elavult nyílászárókkal és régi kazánnal üzemelő ház akár 300–450 kWh/m²/év feletti értéket is produkálhat. Az „A+” határérték 50 kWh/m²/év alatt van. A kettő közötti út nem egyetlen nagy lépés, hanem egy jól megtervezett, lépésenkénti fejlesztési folyamat.
Hol szivárog el a legtöbb energia?
A 80-as években épített házak tipikus „veszteséggócai” jól ismertek: vékony, hőszigetelés nélküli falak, egy-két réteg üvegezésű és rosszul záródó ablakok, szigeteletlen padlásfödém, vékony hőszigeteléssel ellátott tetőszerkezet, és sok esetben elavult, alacsony hatásfokú fűtési rendszer. Egy ilyen ház télen nem tartja meg a meleget, nyáron pedig tikkasztó üvegházzá válik.
A négy kulcslépés, amelyen minden korszerűsítés áll vagy bukik
Hőszigetelés: Külső falak, zárófödém és/vagy tető hőszigetelés, a hőveszteség akár 60%-a itt keletkezik.
Nyílászárók: Háromrétegű üveg és korszerű tok-, és szárnyprofilok drámaian csökkenti a hőhidakat.
Fűtési rendszer: Hőszivattyú vagy kondenzációs kazán + padlófűtés. A fűtési hatékonyság megsokszorozódik.
Megújuló energia: Napelemes rendszer és energiatároló.
A sorrend a legfontosabb és ez az a pont, ahol sokan hibáznak
Az egyik leggyakoribb hiba, amellyel találkozunk. Valaki vesz egy hőszivattyút, mielőtt a ház hőszigetelésén javítottak volna. Az eredmény? A rendszer túlterheli magát, a megtérülés elmarad, a beruházás értelmét veszti. A helyes sorrend mindig az épület szigetelésével kezdődik. Előbb az épület hőveszteségét és nyári tűlmelegedését kell csökkenteni, azután érdemes ellátni okos, energiatakarékos megoldásokkal.
Egy profi energetikai audit az egész folyamat alapja. Ez nem egy egyszerű szemrevételezés. Részletes számítások, esetenként hőkamerás vizsgálat és a helyszín pontos felmérése adja azt az adatbázist, amelyre egy valóban személyre szabott felújítási terv épülhet. Ebbe kalkulálni kell a rendelkezésre álló támogatásokkal is, hiszen ezek jelentősen megváltoztathatják a beruházás megtérülési idejét.
Egy jó energetikai terv a legjobb befektetés
Az Eco-Centrum csapata nemcsak kivitelezi a munkálatokat, hanem az energetikai tervezéstől az átadás utáni ellenőrzésig egyetlen kézben tartja az egész folyamatot. Nem kell a szakemberek összehangolásával bajlódnod, mi ezt megtesszük helyetted.
Ha tehát azon gondolkozol, hogy ideje lenne végre belevágnod a felújításba, ne csak az árajánlatokat kérd be, hanem kérj energetikai tervet is. Egy ház korszerűsítése nem egy egyszerű szobafestés. Itt a döntések sorrendje, minősége és összehangoltsága dönti el, hogy valóban „A+” otthonod lesz-e, vagy csak egy kicsit jobb „E” kategóriás.
